Olyan ellenálló lombhullató fát keresel, amely gyors növekedéssel büszkélkedhet, és még a kezdők apró hibáit is elnézi? A kültéri habar bonsai ideális választás mindenkinek, aki be szeretne lépni a bonsai világába. A Carpinus nemzetség tagjai rendkívüli ellenálló képességükről, a metszés utáni sebek villámgyors gyógyulásáról, valamint a levelek gyönyörű őszi színezetéről híresek. Kínálatunkban megtalálható mind a hagyományos európai közönséges habar (Carpinus betulus bonsai), mind a nagyra becsült koreai habar (Carpinus coreana / Carpinus turczaninowii) is megtalálható, amely miniatűr leveleivel és ráncos kérgével vonzza a vásárlókat. A libčáni központunkból származó minden habar bonsai gondosan nevelt és teljes mértékben akklimatizálódott a mi éghajlatunkhoz.
A tölgyfából készült lombos bonsajok az európai bonszájkultúra legnépszerűbb alapanyagai közé tartoznak. Az érzékenyebb japán juharfákkal ellentétben a tölgyfából készült bonszáj hihetetlenül életerős fa, amely kiválóan reagál a radikális visszavágásra, és nagyon gyorsan sűrű ágazatot képez. Ha célod az, hogy megtanuld a korona finom szerkezetének (az úgynevezett elágazásnak) helyes kialakítását, akkor a tölgy termesztése tökéletes gyakorlási lehetőséget nyújt számodra.
A kültéri habar bonsai a világos vagy félárnyékos helyet részesíti előnyben. Más lombos fákkal ellentétben a közönséges habar viszonylag jól tűri a nyári tűző napot, azonban a ritkább koreai tölgy a július és augusztus legforróbb napjain értékeli az enyhe déli árnyékolást, hogy megőrizze leveleinek friss zöld színét, és azok szélei ne száradjanak ki.
Az öntözést bőségesen és rendszeresen kell végezni. A bonsai-csészében lévő szubsztrátum soha nem szabad teljesen kiszáradnia, mert a vízhiány azonnali hervadáshoz, idővel pedig a levelek barnulásához vezet. Mindig akkor öntözzünk, amikor a szubsztrátum felülete kissé világosodni kezd. A tölgyek imádják a nedvességet, de a vízhatlan talajban történő hosszan tartó túlnedvesedés elfojthatja a gyökereket, ezért gondoskodni kell a tökéletes vízelvezetésről.
Ahhoz, hogy a gyökérzet megfelelően lélegezhessen és fejlődhessen, strukturált ásványi összetevőkre van szüksége:
A habar formázása elsősorban az ollós metszés technikáján alapul, a drótozást ritkábban alkalmazzuk, főleg a fiatal ágaknál. A fő szerkezeti metszést kora tavasszal, a levelek kihajtása előtt végezzük. A tölgyeknél erős apikális dominancia figyelhető meg (a csúcs növekszik a leggyorsabban), ezért a felső ágakat radikálisabban kell metszeni, mint az alsókat. A tavaszi növekedési időszakban rendszeresen visszavágjuk az új hajtásokat 1–2 levélpárra, amint a hajtás eléri az 5–6 levél hosszúságot. Ezzel lerövidítjük a levelek közötti távolságot (internódiákat), és a korona gyorsan sűrűbbé válik. Minden nagyobb metszési sebet mindig gyógyító pasztával kezelünk – a gyertyán ugyan kiválóan gyógyul, de a védelem nélküli fa elkezdhet rothadni.
Az európai közönséges habar (Carpinus betulus) nagyobb, élénkzöld levelei jellegzetes textúrájúak, nagyon vadon nő, és télen gyakran megtartja a száraz, barna lombot egészen tavaszig, ami megvédi a rügyeket a fagytól. Ezzel szemben a koreai gyertyán (Carpinus coreana) a gyűjtők körében luxusabb anyagként értékelik. Természetesen sokkal kisebb és finomabb levelei vannak, amelyek ősszel gyönyörű narancssárga és vörös árnyalatokba színeződnek. Ráadásul kérge az idő előrehaladtával megrepedezik, ami a fának ráncos, ősi megjelenést kölcsönöz még kis méretben is.
A habrok teljesen fagyálló kültéri bonsai fák, amelyek egészséges életciklusukhoz feltétlenül szükségük van a téli nyugalmi időszakra (dormancia). Amint ősszel a levelek lehullanak (vagy elszáradnak), a fa pihenőbe vonul. Egy sekély bonsai-csészében azonban gyökerei ki vannak téve a fagyás és a jeges szél általi kiszáradás veszélyének. A legbiztonságosabb téli tárolási módszer az, ha a fát a cseréppel együtt a kertben, árnyékos, széltől védett helyen a szabad talajba ássuk, és a gyökérgömböt fakéreggel vagy avarral betakarjuk. A tél és a tavasz fordulóján ne felejtsük el a fagymentes napokon ellenőrizni a szubsztrátumot, és enyhén öntözni.